Bemutatjuk Csengő Istvánt

(HU) Hétfő este megnyitottuk nevezésünk az első alkalommal megrendezésre kerülő BácsKiskunUltra versenyünkre. Nos, nem gondoltuk volna, hogy az első fecskék már az első órában megjelennek. A gyorsan reagálok között volt Csengő István is, aki nem túlságosan ismert számunkra, de talán elmondható az is, hogy az ultrafutók körében sem. Ismereteink szerint, a tavalyi évben kezdte a maraton feletti távok teljesítését. Eredményei között szerepel 2021-ből egy UTT-130-as és a 3. Kassa-Miskolc Ultramarathon teljesítés. Az idei évben pedig az Omszki tónál rendezett 100 kilométeres nyílt futamon indult.
Ismerjük meg őt kicsit jobban!
A fenti sorokból kikövetkeztethető, hogy a futást nagy valószínűséggel nem tegnap kezdted el, hiszen ilyen távok teljesítéséhez azért szükséges egy jól felépített futó múlt. Nálad hogyan kezdődött ez… és valójában mióta futsz, mióta képzed részét az ultrafutók közösségének?
- Nálam a futás szeretete gyakorlatilag kisiskolás korom óta jelen van az életemben, és mivel 18 éve hivatásos katonaként szolgálok, így nem csak lehetőség, de munkaköri kötelesség is a fittség megőrzése, szinten tartása. Azonban 2019-ig gyakorlatilag csak saját kedvtelésből, a saját szórakoztatásomra edzettem - ekkor még félmaratonnál hosszabbat nem futottam -, mígnem jött egy vágyálmom, le szeretném futni a Spartathlont. 2019. szeptembertől már tudatosan, edző által összeállított edzésterv alapján futok, illetve végzem a különböző edzésmunkát. Versenyzés szempontjából sajnos a 2020-as évet a pandémiás helyzet szinte teljesen ellehetetlenítette, így elsőnek tavaly nyílt lehetőségem megnézni, hogy hol is tartok az álmomhoz vezető úton. Első ultra távú versenyem az UTT-130 volt 2021-ben.
Ahogy tudom, szolnoki vagy. Ez azért nem akkora távolság a versenyünk helyszínéhez viszonyítottan. Talán ezért választottad ezt a kihívást?
- 2004 óta lakom Szolnokon, és a BácsKiskunUltra kiválasztásában valóban döntő szerepe volt a földrajzi közelségnek, ez ugyanis az előkészületeket, a logisztikát jelentősen leegyszerűsíti számomra, illetve a verseny dátuma is tökéletesen beleillik a jövő évi versenynaptáramba. Továbbá az előzetesen megosztott pályavideók, pályainformációk alapján ez egy igazán klassz és izgalmas versenynek ígérkezik. ????
Mit vársz a versenytől, és mit remélsz magadtól? Akár időeredményben, vagy helyezést tekintve.
- A versenytől egy kellemes, nem túl meleg napot várok, illetve ami nekem nagyon fontos, - mert rendkívül rosszul tájékozódom ???? (DE) - egyértelmű útvonal jelöléseket várok. ????
Komolyra fordítva a szót, 6,5 órás eredménnyel már elégedett lennék. Helyezésben egyelőre nem gondolkodom, nagyon sok összetevős egy-egy versenyen a szereplés, de akár ki is jöhet a lépés ????
Mi volt életedben idáig a legizgalmasabb versenyed - nem muszáj ultratávút említened -, amire a legszívesebben emlékszel vissza, és mi volt, amit a legszívesebben elfelejtenél?
- Talán inkább a legizgalmasabb jelzőt kicserélném, és inkább említeném azt a versenyt, ami eddig a legtöbbet adta nekem. Ez pedig az idei UB volt. És annak ellenére, hogy nem fejeztem be - 182 km-ig jutottam -, ezen a versenyen rengeteg tapasztalatot szereztem, akár az előkészületekre, akár a feladás, a kudarc érzésének feldolgozására ha gondolok, összességében kijelenthetem, hogy profitáltam ebből a megmérettetésből is.
2019 őszén indultam egy hegyi futóversenyen. Egészen jól haladtam, fogytak a kilométerek, míg egyszer csak, talán az elégtelen pályajelölésnek köszönhetően vagy csak én voltam nagyon rutintalan, úgy eltévedtem, hogy kis idő múlva teljesen egyedül találtam magam egy sűrű erdő legmélyén. Annyira megijesztett a szituáció, hogy a végén már azt sem tudtam, hogy merről érkeztem, így visszafelé sem tudtam menni. Aztán a telefonom navigációjának segítségével eljutottam valahogy a következő frissítőpontig, ahol megtudtam, hogy ezen a részén a pályának rajtam kívül még nagyon sokan eltévedtek. Engem ez ott nem vigasztalt, és az eset olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy azóta sem voltam ilyen versenyen.
Mik a céljaid a futásban, ultrafutásban?
- Az ultrafutás számomra sokkal több, mint sport. Nekem ez inkább egy önismereti utazás. Alázatra, kitartásra, fegyelmezettségre nevel, közben szórakoztat és feltölt mentálisan.
A célom a Spartathlon teljesítése legalább egyszer, de valójában néha már azon is gondolkodom, hogy mi lesz utána. Azt hiszem, hogy még lehet pár jó évem a futásban, és a határaim feszegetése jó érzéssel tölt el ????
Köszönjük megtisztelő válaszaidat, jó egészséget és sérülésmentes felkészülést kívánunk!
(A fotó Istvántól érkezett hozzánk.)
#BácsKiskunUltra #UltraRunningRace #50mi #CsengőIstván
???????? Am Montagabend haben wir die Anmeldung für unseren ersten BácsKiskunUltra-Wettbewerb geöffnet. Nun, wir dachten nicht, dass die ersten Schwalben in der ersten Stunde auftauchen würden. Zu denen, die schnell reagieren, gehört auch der uns nicht allzu bekannte István Csengő, aber vielleicht kann man auch sagen, dass er auch nicht zu den Ultraläufern gehört. Nach unseren Erkenntnissen hat er im vergangenen Jahr damit begonnen, Distanzen oberhalb des Marathons zu absolvieren. Zu seinen Erfolgen zählen ein UTT-130 und der 3. Kassa-Miskolc Ultramarathon vom Jahr 2021. Und dieses Jahr startete er beim offenen 100-Kilometer-Rennen, das am Omszki- See (Ungarn- Pomáz) organisiert wurde.
Lernen wir ihn etwas besser kennen!
Aus den obigen Zeilen lässt sich schließen, dass du höchstwahrscheinlich nicht gestern mit dem Laufen begonnen hast, da eine gut aufgebaute Laufhistorie notwendig ist, um solche Distanzen zu absolvieren. Wie hat es für Dich angefangen … und wie lange läufst du schon, wie lange bist du schon Teil der Ultrarunning-Community?
- Die Liebe zum Laufen ist praktisch seit der Grundschulzeit in meinem Leben präsent, und da ich seit 18 Jahren als Berufssoldat tätig bin, ist es nicht nur eine Chance, sondern auch eine berufliche Pflicht fit zu bleiben. Allerdings trainierte ich bis 2019 praktisch nur zum eigenen Vergnügen, zur eigenen Unterhaltung – damals war ich noch nicht länger als einen Halbmarathon gelaufen – bis ich den Wunschtraum hatte, ich würde gerne Spartathlon laufen. Seit September 2019 laufe ich bewusst von einem Trainer erstellten Trainingsplan und mache verschiedene Trainingsaktivitäten. Leider hat die Pandemie-Situation 2020 die Wettbewerbssichten fast unmöglich gemacht, sodass ich letztes Jahr zum ersten Mal sehen konnte, wo ich auf dem Weg zu meinem Traum stehe. Mein erstes Ultradistanzrennen war das UTT-130 (in Ungarn) im Jahr 2021.
Wie ich weiß, kommst Du aus Szolnok. Im Vergleich zum Standort unseres Wettbewerbs ist das keine große Distanz. Vielleicht hast Du dich deshalb für diese Herausforderung entschieden?
- Ich lebe seit 2004 in Szolnok, und die geografische Nähe hat wirklich eine entscheidende Rolle bei der Wahl von BácsKiskunUltra gespielt, weil es die Vorbereitung und Logistik für mich erheblich vereinfacht und das Datum des Wettkampfs auch perfekt in meinen Wettkampfkalender für das nächste Jahr passt. Darüber hinaus verspricht dies aufgrund der im Voraus geteilten Streckenvideos und Streckeninformationen ein wirklich cooles und aufregendes Rennen zu werden.
Was erwartest Du von dir bezüglich des Wettbewerbs? Entweder in Bezug auf die Zeit oder die Rangfolge.
- Vom Rennen erwarte ich einen angenehmen, nicht zu heißen Tag, und was mir sehr wichtig ist - weil ich sehr schlecht orientiert bin - ich erwarte klare Streckenmarkierungen.
Im Ernst, ich wäre mit einem 6,5-Stunden-Ergebnis zufrieden. Ich denke noch nicht über die Rangliste nach, es gibt viele Komponenten, um an jedem Wettbewerb teilzunehmen, aber es ist möglich, den Schritt zu machen.
Was war bisher das aufregendste Rennen in deinem Leben – Ultradistanz muss man nicht erwähnen – woran erinnerst Du dich am besten und was würdest Du am liebsten vergessen?
- Vielleicht würde ich lieber das „aufregendste“ Adjektiv ändern und den Wettbewerb erwähnen, der mir bisher am meisten gegeben hat. Und das war die diesjährige UB (UltraBalaton, in Ungarn). Und trotz der Tatsache, dass ich nicht ins Ziel gekommen bin - ich habe 182 km erreicht -, habe ich in diesem Rennen viel Erfahrung gesammelt, sei es in Bezug auf die Vorbereitung oder die Verarbeitung des Gefühls des Aufgebens und Scheiterns, insgesamt kann ich sagen, dass ich davon profitiert habe.
Im Herbst 2019 habe ich ein Berglaufrennen gestartet. Ich kam recht gut voran, die Kilometer gingen zur Neige, bis ich mich plötzlich, vielleicht aufgrund ungenügender Wegmarkierungen oder einfach meiner sehr ungewohnten Routine, so verirrte, dass ich mich nach einer Weile völlig allein in den Tiefen des Waldes wiederfand. Die Situation hat mir so viel Angst gemacht, dass ich am Ende nicht einmal mehr wusste, wo ich herkomme, also konnte ich nicht einmal mehr zurück. Dann bin ich mit Hilfe der Navigation meines Telefons irgendwie zum nächsten Aktualisierungspunkt gekommen, wo ich herausgefunden habe, dass sich in diesem Teil der Strecke viele Leute außer mir verlaufen haben. Da hat es mich nicht getröstet und der Vorfall hat mich so tief geprägt, dass ich seitdem nicht mehr bei so einem Wettkbewerb war.
Was sind deine Ziele im Laufen und Ultralaufen?
- Für mich ist Ultra Running viel mehr als ein Sport. Für mich ist es eher eine Reise der Selbstfindung. Es lehrt Demut, Ausdauer und Disziplin, während es gleichzeitig unterhält und geistig auffüllt.
Mein Ziel ist, den Spartathlon mindestens einmal zu absolvieren, aber manchmal denke ich auch darüber nach, was danach passiert. Ich denke, ich habe noch ein paar gute Jahre im Laufen und es fühlt sich gut an, meine Grenzen zu überschreiten.
Vielen Dank für Deine respektvollen Antworten, wir wünschen Dir viel Gesundheit und eine verletzungsfreie Vorbereitung!
(Das Foto kam von István zu uns.)
#BácsKiskunUltra #UltraRunningRace #50mi #IstvánCsengő