A debreceni Juhász Edit első 50 mérföldjére készül

Hol találtál rá versenyünkre?

- A facebook-on láttam.

Mióta futsz és miért kezdtél el mozogni?

- Felnőtt fejjel kezdtem el mozogni, gyerekkoromban mindent utáltam ami mozgás, a futást kiváltképp! 2014-ben kezdtem el futni, elsősorban azért, hogy növeljem az állóképességemet. No meg persze mint a legtöbb nő, hasból szerettem volna fogyni. Ezt követően 2015-2019 közt volt egy hosszabb kihagyás, mert ekkor születtek meg a gyerekek. Ezután kicsit nehezebb volt visszatérni.

Futottál már egy pár félmaratont és annál hosszabb távokat is. Vettél részt ultratávú versenyeken is, csapatban. Melyiket élvezed jobban, az egyéni futásokat, vagy a csapatban történő, egymásért küzdő versenyeket?

- Mindkettőt szeretem, de más miatt. Csapatban általában a csapatépítés a fontos, ilyenkor inkább “just for fun” futunk. Persze ilyenkor is igyekszünk azért kihozni a maximumot, de az inkább buli. Amikor egyedül futok az már keményebb dió, mert ott csak magamra számíthatok és ez teljesen más érzés.

Elsőként a Korinthosz 80 páros versenyén futottál maraton feletti távot. Majd rá néhány hétre, már a Szőlőskörön álltál rajtba. Bele ízleltél az ultravilágába. Magába szippantott?

- Határozottan igen. Rájöttem, hogy én inkább lassan szeretek futni, de azt sokáig.

A Szőlőskör egy gyönyörű panorámával megáldott útvonalon halad, sok szinttel. A BácsKiskunUltra viszont szinte teljesen sík. A 80 kilométer pedig több, mint 50. Szóval, lesz kihívás ebben is. Mik a céljaid, mivel lennél elégedett?

- A síksággal nem lesz gondom, mivel Debrecenben sincs sok hegy, és egész jól bírom a monotóniát is. A távolsággal már inkább fogok küzdeni. Mivel még ennyit nem futottam sosem, a célom az, hogy szintidőn belül beérjek.